Szekeres Viktor
Harry Potter és a Tűz Serlege - jött, látott, győzött
J.K. Rowling ifjú varázslójáról jelenjen meg akár film-, akár könyvalakban, csakis felsőfokú jelzőkkel és kilenc számjegyű adatokkal körítve lehet beszélni.
Mától Magyarországon is látható a Harry Potter-ciklus negyedik filmje. Most az lenne a szép és a jó, ha elkezdenénk taglalni, hogy ki fia-borja is Harry Potter és tsai, de ezen nagyvonalúan átlépünk hisz valaki vagy tudja, vagy nem. Utóbbiak nagy része pedig nyilván nem a negyedik résszel fogja megkezdeni utazását a Roxfortba. A legújabb epizód egy afféle tipikus átmeneti rész. Hőseink negyedik évükbe lépnek a varázslóiskolában és éppen ebben az évben kerül megrendezésre Roxfort ódon falai között a Trimágus Tusa néven ismert verseny, melyen három iskola bajnoka mérheti össze tudását. A vendég franciák és bolgárok, illetve Roxfort bajnoka mellett azonban valahogy (szó szerint) Harry Potter is a tűz közelébe kerül, miközben egyáltalán nem meglepő módon megint az életére tör valaki. Persze a versenyek mellett a cseperedő ifjú és barátai a tiniélet szépségeibe (szerelem, varázslás, partidrogok) is belevetik magukat.
©2005 WARNER BROS. ENT. HARRY POTTER PUBLISHING RIGHTS ©J.K.R.
Gyermekrajongók és a kevésbé erős idegzetűek szomorúan vehetik tudomásul, hogy ez az első Harry Potter-film, ami megkapta az anno az Aliens vs Predatornak is kijáró PG-13-as, vagyis 13 év alatt csak szülői felügyelettel megtekinthető címkét. A filmet elnézve igazából nem nagyon érteni, hogy a sötét harmadik részhez képest mi ez a fenemód bedurvulás - az MPAA azzal indokolt, hogy a rémisztő képek és elképzelt lények elleni erőszakos tettek miatt az a legjobb, ha minden 10 éves maga mellett tudhatja aput vagy anyut. Igazából a HP4-ben csak folytatódik a 3. részben elkezdett darkosítási folyamat, talán Tudodki eljövetelébe is bele lehet borzongani, de a kiteljesedés a regényeket tekintve majd az utolsó résznél következik be. Ki tudja, talán a Harry Potter 7. lesz majd a Showgirls mellett az a film, amit az utóbbi években Amerikában ellátnak a csak 17 éven felülieknek szóló NC-17 címkével.
A sötétségért a 3. részt jegyző mexikói Alfonso Cuaron után most az ízig-vérig angol Mike Newell a felelős (az írónőn kívül persze), aki eddig olyan filmekkel tette le a névjegyét mint a Négy esküvő és egy temetés, a Fedőneve: Donnie Brasco, illetve a Mona Lisa mosolya. Rendezésileg abszolút megközelíti mexikói elődjét, és természetesen magasan túlszárnyalja a gyermeki lelkű Chris Columbus munkáit. Még akkor is, ha kénytelen kelletlen a film közepén el kellett irányítani az eseményeket egy közepes tinivígjáték irányába, ami bár valahol feldobja a filmet hisz fújhat a néző is egyet a szereplőkkel, azonban ezek a részek erősen rávilágítanak arra, hogy az írónő ha nem fantáziáról van szó, akkor csak nagyon tipikus közhelyekben tud gondolkodni.
©2005 WARNER BROS. ENT. HARRY POTTER PUBLISHING RIGHTS ©J.K.R.
A másik rosszpont nem is annyira a rendezőé, hanem kisebb részt a forgatókönyv írójáé, nagyobb részt a spórolós stúdióé. Igaz, hogy a 150 millió dolláros költségvetésével a legújabb rész lett a legdrágább Harry Potter, de ennek ellenére elég nagyvonalúan bántak a könyv látványosabbik felével. Például a Kvidiccs Világkupát szinte egy az egyben kivágták a szemétbe (azért egy látványos bevonulás megmaradt nekünk) mert minek az, de hasonlóképpen jártak el a Trimágus Tusa első versenyszámával, a sárkányos megmérettetéssel, és szegény manók is eltűntek a könyv és film között félúton. Viszont a többi változás már a filmes érdeket, és nem a spórolást szolgálta, hiszen még bőven akadnak megváltoztatott részek. Aki nem olvasta a könyvet annak persze nem lesz hiányérzete, maximum annyi, hogy a kötet izgalma és rejtélyessége (mely szinte Agatha Christie krimijeivel vetekedett) egy csapásra odalett - igazából sajnos semmi megdöbbenés, áll-leesés nincs a film végén.
A színészeket már régi ismerősként köszönthetjük. Bár a filmet senki sem az Oscar-díjas alakítások miatt fogja megnézni, azt azért leszögezhetjük, hogy a gyerekek túlságosan gyorsan nőnek (és velük együtt a szinkronhangok is mutálódnak). Fejlődésük korántsem ennyire nyilvánvaló - főleg a Hermione-t alakító Emma Watson gyengesége tűnik fel (inkompetens, hangsúlyozási kihívásokkal küszködő szinkronhangjával együtt), aki amellett, hogy minden magánhangzónál idegesítően rángatja a szemöldökét, sajnos nem sokat tesz hozzá a filmhez. Másik oldalon áll a Ront alakító Rupert Grint - aki elindult a kosárlabdázóvá válás hímes mezején - kezdi kinőni magát és ha így folytatja, igazi komikus színésszé fog válni a hetedik rész végére.
©2005 WARNER BROS. ENT. HARRY POTTER PUBLISHING RIGHTS ©J.K.R.
A felnőttek között a szokásos arcok sorjáznak és felettébb megbízhatóan hozzák kisebb-nagyobb szerepüket. A forgatókönyvírói ollót szegény Piton professzor, vagyis Alan Rickman szenvedte meg legjobban, valahogy fura őt a komikus mellékszereplő bőrében látni. Viszont végre kapott egy nagyobb szeletet a tortából a Flitwick professzort alakító (régebben a Willow című filmet főszereplő) Warwick Davis. A legnagyobb szerepet egyértelműen a Brandan Gleeson (magyar hangja: Csuja Imre - szenzációs) alakította Rémszem Mordon kapja, aki immáron a sokadik fekete mágia kivédését tanító tanár az iskolában, de az eddigi legnagyobb sztár, Ralph Fiennes is megjelenik a Harry Potter 4. részében.
A sok rizsa után nyilván mindenkit az érdekel, hogy milyen is lett a Harry Potter 4. Ha a könyvhöz hasonlítjuk akkor rövid, amúgy meg hosszú. Izgalmas is, érdekes is, viszont a papírváltozattal ilyen szempontból nem veheti fel a versenyt, hiszen kellőképpen le lett butítva. Annyi biztos, hogy az in medias res kezdés miatt a nézőket azonnal megfogja a film és elég sokáig nem ereszti - akkor is csak egy kis félórás tini romantikus vígjáték erejéig, hogy a végén átcsapjon egy enyhén pedo-horror benyomását keltő full-CGI filmbe, amelyet az előző részektől eltérően ezúttal már nem John Williams zenéje kísér.
©2005 WARNER BROS. ENT. HARRY POTTER PUBLISHING RIGHTS ©J.K.R.
Szóval, aki látta az első három részt annak nem fontos mondani, hogy nézze meg a filmet - simán túlszárnyalja az első két részt. Szerencsére a gyerekesség oda, inkább a látványon van a hangsúly, de mégsem veszi át a hatalmat a történet fölött. A Harry Potter és a Tűz Serlege persze nem váltja meg a világot, és nem lesz ott az év öt legjobb filmje között, de az biztos, hogy a mozinézők a jegy áráért 2005 egyik legélvezetesebb és leglátványosabb két és fél óráját kapják.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Mától Magyarországon is látható a Harry Potter-ciklus negyedik filmje. Most az lenne a szép és a jó, ha elkezdenénk taglalni, hogy ki fia-borja is Harry Potter és tsai, de ezen nagyvonalúan átlépünk hisz valaki vagy tudja, vagy nem. Utóbbiak nagy része pedig nyilván nem a negyedik résszel fogja megkezdeni utazását a Roxfortba. A legújabb epizód egy afféle tipikus átmeneti rész. Hőseink negyedik évükbe lépnek a varázslóiskolában és éppen ebben az évben kerül megrendezésre Roxfort ódon falai között a Trimágus Tusa néven ismert verseny, melyen három iskola bajnoka mérheti össze tudását. A vendég franciák és bolgárok, illetve Roxfort bajnoka mellett azonban valahogy (szó szerint) Harry Potter is a tűz közelébe kerül, miközben egyáltalán nem meglepő módon megint az életére tör valaki. Persze a versenyek mellett a cseperedő ifjú és barátai a tiniélet szépségeibe (szerelem, varázslás, partidrogok) is belevetik magukat.
©2005 WARNER BROS. ENT. HARRY POTTER PUBLISHING RIGHTS ©J.K.R.
Gyermekrajongók és a kevésbé erős idegzetűek szomorúan vehetik tudomásul, hogy ez az első Harry Potter-film, ami megkapta az anno az Aliens vs Predatornak is kijáró PG-13-as, vagyis 13 év alatt csak szülői felügyelettel megtekinthető címkét. A filmet elnézve igazából nem nagyon érteni, hogy a sötét harmadik részhez képest mi ez a fenemód bedurvulás - az MPAA azzal indokolt, hogy a rémisztő képek és elképzelt lények elleni erőszakos tettek miatt az a legjobb, ha minden 10 éves maga mellett tudhatja aput vagy anyut. Igazából a HP4-ben csak folytatódik a 3. részben elkezdett darkosítási folyamat, talán Tudodki eljövetelébe is bele lehet borzongani, de a kiteljesedés a regényeket tekintve majd az utolsó résznél következik be. Ki tudja, talán a Harry Potter 7. lesz majd a Showgirls mellett az a film, amit az utóbbi években Amerikában ellátnak a csak 17 éven felülieknek szóló NC-17 címkével.
A sötétségért a 3. részt jegyző mexikói Alfonso Cuaron után most az ízig-vérig angol Mike Newell a felelős (az írónőn kívül persze), aki eddig olyan filmekkel tette le a névjegyét mint a Négy esküvő és egy temetés, a Fedőneve: Donnie Brasco, illetve a Mona Lisa mosolya. Rendezésileg abszolút megközelíti mexikói elődjét, és természetesen magasan túlszárnyalja a gyermeki lelkű Chris Columbus munkáit. Még akkor is, ha kénytelen kelletlen a film közepén el kellett irányítani az eseményeket egy közepes tinivígjáték irányába, ami bár valahol feldobja a filmet hisz fújhat a néző is egyet a szereplőkkel, azonban ezek a részek erősen rávilágítanak arra, hogy az írónő ha nem fantáziáról van szó, akkor csak nagyon tipikus közhelyekben tud gondolkodni.
©2005 WARNER BROS. ENT. HARRY POTTER PUBLISHING RIGHTS ©J.K.R.
A másik rosszpont nem is annyira a rendezőé, hanem kisebb részt a forgatókönyv írójáé, nagyobb részt a spórolós stúdióé. Igaz, hogy a 150 millió dolláros költségvetésével a legújabb rész lett a legdrágább Harry Potter, de ennek ellenére elég nagyvonalúan bántak a könyv látványosabbik felével. Például a Kvidiccs Világkupát szinte egy az egyben kivágták a szemétbe (azért egy látványos bevonulás megmaradt nekünk) mert minek az, de hasonlóképpen jártak el a Trimágus Tusa első versenyszámával, a sárkányos megmérettetéssel, és szegény manók is eltűntek a könyv és film között félúton. Viszont a többi változás már a filmes érdeket, és nem a spórolást szolgálta, hiszen még bőven akadnak megváltoztatott részek. Aki nem olvasta a könyvet annak persze nem lesz hiányérzete, maximum annyi, hogy a kötet izgalma és rejtélyessége (mely szinte Agatha Christie krimijeivel vetekedett) egy csapásra odalett - igazából sajnos semmi megdöbbenés, áll-leesés nincs a film végén.
A színészeket már régi ismerősként köszönthetjük. Bár a filmet senki sem az Oscar-díjas alakítások miatt fogja megnézni, azt azért leszögezhetjük, hogy a gyerekek túlságosan gyorsan nőnek (és velük együtt a szinkronhangok is mutálódnak). Fejlődésük korántsem ennyire nyilvánvaló - főleg a Hermione-t alakító Emma Watson gyengesége tűnik fel (inkompetens, hangsúlyozási kihívásokkal küszködő szinkronhangjával együtt), aki amellett, hogy minden magánhangzónál idegesítően rángatja a szemöldökét, sajnos nem sokat tesz hozzá a filmhez. Másik oldalon áll a Ront alakító Rupert Grint - aki elindult a kosárlabdázóvá válás hímes mezején - kezdi kinőni magát és ha így folytatja, igazi komikus színésszé fog válni a hetedik rész végére.
©2005 WARNER BROS. ENT. HARRY POTTER PUBLISHING RIGHTS ©J.K.R.
A felnőttek között a szokásos arcok sorjáznak és felettébb megbízhatóan hozzák kisebb-nagyobb szerepüket. A forgatókönyvírói ollót szegény Piton professzor, vagyis Alan Rickman szenvedte meg legjobban, valahogy fura őt a komikus mellékszereplő bőrében látni. Viszont végre kapott egy nagyobb szeletet a tortából a Flitwick professzort alakító (régebben a Willow című filmet főszereplő) Warwick Davis. A legnagyobb szerepet egyértelműen a Brandan Gleeson (magyar hangja: Csuja Imre - szenzációs) alakította Rémszem Mordon kapja, aki immáron a sokadik fekete mágia kivédését tanító tanár az iskolában, de az eddigi legnagyobb sztár, Ralph Fiennes is megjelenik a Harry Potter 4. részében.
A sok rizsa után nyilván mindenkit az érdekel, hogy milyen is lett a Harry Potter 4. Ha a könyvhöz hasonlítjuk akkor rövid, amúgy meg hosszú. Izgalmas is, érdekes is, viszont a papírváltozattal ilyen szempontból nem veheti fel a versenyt, hiszen kellőképpen le lett butítva. Annyi biztos, hogy az in medias res kezdés miatt a nézőket azonnal megfogja a film és elég sokáig nem ereszti - akkor is csak egy kis félórás tini romantikus vígjáték erejéig, hogy a végén átcsapjon egy enyhén pedo-horror benyomását keltő full-CGI filmbe, amelyet az előző részektől eltérően ezúttal már nem John Williams zenéje kísér.
©2005 WARNER BROS. ENT. HARRY POTTER PUBLISHING RIGHTS ©J.K.R.
Szóval, aki látta az első három részt annak nem fontos mondani, hogy nézze meg a filmet - simán túlszárnyalja az első két részt. Szerencsére a gyerekesség oda, inkább a látványon van a hangsúly, de mégsem veszi át a hatalmat a történet fölött. A Harry Potter és a Tűz Serlege persze nem váltja meg a világot, és nem lesz ott az év öt legjobb filmje között, de az biztos, hogy a mozinézők a jegy áráért 2005 egyik legélvezetesebb és leglátványosabb két és fél óráját kapják.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
Harry Potter és a Tűz Serlege (Harry Potter and the Goblet of Fire) magyarul beszélő amerikai fantasy, 157 perc, 2005 Rendező: Mike Newell Író: Joanne Kathleen Rowling Forgatókönyvíró: Steven Kloves Zeneszerző: Patrick Doyle, John Williams Operatőr: Roger Pratt Daniel Radcliffe (Harry Potter) Emma Watson (Hermione Granger) Rupert Grint (Ron Weasley) Eric Sykes (Frank Bryce) Timothy Spall (Féregfark) Robbie Coltrane (Rubeus Hagrid) Michael Gambon (Albus Dumbledore) Maggie Smith (McGalagony) Alan Rickman (Piton) Gary Oldman (Sirius Black) Bemutatja az InterCom |
